Légbeszívó szelep utólagos beszerelése – mikor jelent megoldást?

Csatornaszag terjeng a fürdőszobában? Bugyog a mosogató vagy a WC? Öblítés után eltűnik a víz a padlóösszefolyó vagy valamelyik szifon bűzelzárójából? Ezek a tünetek arra is utalhatnak, hogy a szennyvízelvezető rendszer szellőzése nem megfelelő, és a lefolyóban időszakosan negatív nyomás, köznyelven vákuum alakul ki.

Bizonyos esetekben erre jelenthet megoldást a légbeszívó szelep – más néven vákuumszelep vagy AAV – utólagos beszerelése.

Fontos azonban, hogy a légbeszívó szelep nem univerzális gyógymód minden csatornaszaggal vagy lassú lefolyással kapcsolatos problémára. Beépítés előtt célszerű megállapítani, valóban a szellőzés hiánya okozza-e a jelenséget.

Mi az a légbeszívó szelep?

A légbeszívó szelep egy automatikusan működő, egyirányú szelep, amelyet a szennyvízelvezető rendszer szellőzésének kiegészítésére használnak.

Normál állapotban zárva van.

Amikor a lefolyóvezetékben a lefolyó víz hatására negatív nyomás keletkezik, a szelep kinyílik, és levegőt enged a csővezetékbe.
legbeszivo-szelep

Amikor a nyomás kiegyenlítődik, a szelep ismét bezár.

Megfelelő működés esetén így segít megakadályozni, hogy a lefolyóvezetékben kialakuló szívóhatás kiszippantsa a vizet a szifonokból.

Mire való a szifonban lévő víz?

A mosdó, mosogató, zuhanyzó és padlóösszefolyó szifonjában található víz nem véletlenül marad meg.

Ez az úgynevezett bűzzár vagy vízzár, amely fizikai akadályt képez a csatornarendszer és a lakótér között.

Ha a vízzár megszűnik, a csatornából kellemetlen szagok juthatnak a helyiségbe.

Ezért jelent problémát, ha egy WC-öblítés vagy nagyobb mennyiségű víz leengedése után rendszeresen eltűnik a víz valamelyik szifonból.

Milyen tünetek utalhatnak szellőzési problémára?

A nem megfelelő csatornaszellőzésnek több jellegzetes tünete lehet:

  • bugyogó hang a mosdóban vagy mosogatóban;
  • WC-öblítéskor hallható szörcsögés;
  • padlóösszefolyóból érkező bugyogás;
  • valamelyik szifonból eltűnik a víz;
  • időszakosan megjelenő csatornaszag;
  • nagyobb vízmennyiség leengedésekor másik lefolyó reagál;
  • WC-öblítéskor a közeli mosdó vagy zuhanyzó lefolyója hangot ad.

Ezek önmagukban még nem bizonyítják, hogy légbeszívó szelepre van szükség.

Hasonló tüneteket okozhat például részleges dugulás, helytelen csőlejtés, rosszul kialakított lefolyórendszer, szűkült vezeték vagy hibás szifon is.

Hogyan alakul ki vákuum a lefolyóban?

Amikor nagyobb mennyiségű szennyvíz halad végig a lefolyócsövön, a vízoszlop maga mögött nyomáscsökkenést okozhat.

Egy megfelelően szellőztetett rendszerben a szükséges levegő a szellőzővezetéken keresztül jut be.

Ha azonban nincs megfelelő légutánpótlás, a rendszer a levegőt akár egy közeli szifonon keresztül próbálhatja beszívni.

Ennek eredménye lehet:

bugyogás → szifonból történő vízkiszívás → megszűnő bűzzár → csatornaszag.

A légbeszívó szelep feladata az, hogy negatív nyomás esetén levegőt engedjen a vezetékbe, és ezzel segítsen kiegyenlíteni a nyomást.

Mikor lehet jó megoldás a légbeszívó szelep?

Utólagos légbeszívó szelep beépítése különösen akkor jöhet szóba, amikor:

  • a csatornarendszer eredeti szellőzése hiányos;
  • egy új szaniter berendezést kötöttek be;
  • konyha vagy fürdőszoba átalakítása történt;
  • egy lefolyóág túl messze került a meglévő szellőzővezetéktől;
  • rendszeresen kiszívódik a víz valamelyik szifonból;
  • nagyobb vízleeresztéskor több lefolyó is bugyog;
  • a tető fölé vezetett új szellőzőcső kialakítása aránytalanul nagy bontással járna.

Felújított vagy már teljesen elkészült lakásoknál különösen előnyös lehet, hogy bizonyos esetekben nagyobb bontás nélkül is kialakítható megfelelő légutánpótlás.

A légbeszívó szelep nem minden esetben helyettesíti a strangszellőzést

Ez az egyik legfontosabb tudnivaló.

A légbeszívó szelep levegőt beengedni képes, amikor negatív nyomás alakul ki a rendszerben.

Nem ugyanazt a funkciót látja el, mint minden helyzetben egy megfelelően kialakított, szabad levegőre kivezetett csatornaszellőző.

Ezért egy teljes épület hibás vagy hiányzó strangszellőzését nem célszerű automatikusan egyetlen vákuumszeleppel „megoldottnak” tekinteni.

A megfelelő megoldást mindig a csatornarendszer kialakítása, mérete, terhelése és a tapasztalt hibajelenség alapján kell meghatározni.

Mikor nem fog segíteni a légbeszívó szelep?

A légbeszívó szelep nem oldja meg például:

  • a teljes vagy részleges dugulást;
  • a zsírral erősen beszűkült csővezetéket;
  • a rossz lejtésű szennyvízcsövet;
  • a törött vagy megsüllyedt csatornát;
  • a gyökérbenövést;
  • a kiszáradt, ritkán használt padlóösszefolyót;
  • a rosszul tömített WC-csatlakozást;
  • a hibás szifont;
  • a pozitív nyomással kapcsolatos összes csatornaszellőzési problémát.

Ha például a lefolyó egyre lassabban folyik le, majd bugyogni kezd, először érdemes részleges dugulásra vagy csőszűkületre is gondolni.

Dugulás vagy szellőzési probléma?

A két hibát könnyű összekeverni.

Dugulásra utalhat

  • lassú lefolyás;
  • visszaemelkedő víz;
  • több lefolyó egyidejű problémája;
  • egyre romló vízelvezetés;
  • rendszeres visszadugulás.

Szellőzési problémára utalhat

  • normális sebességgel lefolyó víz mellett jelentkező bugyogás;
  • WC-öblítéskor másik szifon „megszólal”;
  • a szifonból eltűnik a víz;
  • röviddel nagyobb vízleeresztés után csatornaszag jelenik meg.

A gyakorlatban természetesen a két probléma egyszerre is jelen lehet.

Hová kell beépíteni a légbeszívó szelepet?

A megfelelő hely kiválasztása kulcsfontosságú.

A szelepet általában úgy kell elhelyezni, hogy:

  • megfelelően tudjon levegőt beszívni;
  • lehetőleg függőleges helyzetben működjön;
  • ne kerüljön víz alá;
  • ne zárjuk légmentesen el;
  • ellenőrzéshez és szükség esetén cseréhez hozzáférhető maradjon;
  • elhelyezése megfeleljen a választott szelep gyártói előírásainak.

Falban történő elhelyezésnél ezért általában hozzáférést és megfelelő légmozgást biztosító szerelőnyílás vagy szellőzőrács kialakítása szükséges.

Nem jó megoldás egyszerűen befalazni úgy, hogy később ne lehessen hozzáférni.

Milyen magasra kell tenni?

Erre nincs minden termékre érvényes egyetlen centiméteres szabály.

A pontos beépítési magasság a szelep típusától és a gyártó előírásaitól függ.

Általános elv, hogy a szelepnek az általa szellőztetett lefolyóág megfelelő pontja fölött kell lennie, és olyan helyzetben kell maradnia, ahol szennyvíz nem tud belefolyni.

Ezért a konkrét beépítési méreteket mindig az adott termék műszaki dokumentációja alapján kell meghatározni.

Milyen méretű légbeszívó szelep szükséges?

A szelep méretét nem érdemes találomra kiválasztani.

Más terhelést jelent például:

  • a mosdó;
  • mosogató;
  • egy WC;
  • több szaniter közös lefolyóága;
  • teljes ejtővezeték.

A megfelelő szelep kiválasztásakor figyelembe kell venni többek között:

  • a csőátmérőt;
  • az érintett szaniterek számát;
  • a lefolyóág hosszát;
  • a rendszer várható vízterhelését;
  • a szelep légáteresztő képességét;
  • a gyártó alkalmazási területre vonatkozó előírásait.

Légbeszívó szelep utólagos beszerelése

Meglévő rendszernél az első lépés nem feltétlenül maga a szerelés.

Először érdemes meghatározni a probléma okát.

1. A hibajelenség ellenőrzése

Megvizsgáljuk:

  • mikor jelentkezik a bugyogás;
  • melyik szaniter használatakor jelenik meg;
  • eltűnik-e a víz valamelyik szifonból;
  • lassú-e a lefolyás;
  • van-e visszatérő dugulás;
  • honnan érkezik a csatornaszag.

2. A lefolyórendszer vizsgálata

Ha indokolt, ellenőrizni kell, hogy nincs-e a háttérben dugulás vagy más csatornahiba.

Visszatérő problémánál kamerás csatornavizsgálat is segíthet a vezeték állapotának ellenőrzésében.

3. A megfelelő bekötési pont kiválasztása

Meg kell találni azt a pontot, ahol a szelep valóban képes biztosítani a szükséges légutánpótlást.

4. A megfelelő szelep kiválasztása

A csőméret és a rendszer terhelése alapján választjuk ki a megfelelő légbeszívó szelepet.

5. Beépítés

A lefolyóvezetéket szükség esetén módosítani kell, és megfelelő idom segítségével kialakítani a szelep csatlakozását.

6. Működési próba

A szerelés után többféle vízleeresztéssel ellenőrizhető:

  • megszűnt-e a bugyogás;
  • stabil marad-e a szifon vízzárja;
  • megfelelő-e a lefolyás;
  • nincs-e szivárgás a módosított csatlakozásoknál.

El kell zárni a főcsapot a beszereléshez?

Általában nem a vízellátó rendszerbe építjük a légbeszívó szelepet, hanem a szennyvízelvezető vezetékhez csatlakoztatjuk.

Ezért a fő vízcsap elzárása és a teljes ivóvízhálózat leürítése önmagában nem része a légbeszívó szelep szokásos beépítési folyamatának.

A munkaterületen lévő szanitereket természetesen a szerelés alatt nem szabad használni.

Falba is építhető?

Igen, léteznek olyan megoldások, amelyek falban vagy szerelődobozban is elhelyezhetők.

Ilyenkor azonban két dolog különösen fontos:

levegőhöz kell jutnia, és hozzáférhetőnek kell maradnia.

A légbeszívó szelep mechanikus szerkezet. Bár hosszú ideig problémamentesen működhet, idővel ellenőrzésre vagy cserére lehet szükség.

Ezért teljesen lezárt, később csak bontással hozzáférhető helyre nem célszerű beépíteni.

Kell karbantartani a légbeszívó szelepet?

A karbantartási igény típusonként eltérhet.

Általánosságban azonban érdemes időnként ellenőrizni:

  • nem szennyeződött-e el;
  • szabadon kap-e levegőt;
  • nem ragadt-e meg a szelepmechanizmus;
  • nincs-e csatornaszag a környezetében;
  • megfelelően zár-e.

Ha egy korábban jól működő rendszerben újra bugyogás vagy szag jelentkezik, a szelep állapotát is érdemes ellenőrizni.

Miért érezhető csatornaszag hibás szelep esetén?

Normál állapotban a légbeszívó szelepnek zárnia kell.

Ha azonban a tömítés vagy a membrán sérült, elszennyeződött vagy nem zár megfelelően, a csatornából szag kerülhet a helyiségbe.

Ezért ha a szelep környezetében jelentkezik rendszeresen a kellemetlen szag, maga a szelep is lehet a hibaforrás.

Légbeszívó szelep vagy tetőkivezetés?

A megfelelően kialakított, szabad levegőre kivezetett szellőzővezeték sok rendszer esetén alapvető megoldás.

Utólagos felújításnál azonban előfordulhat, hogy ennek kialakításához:

  • falat kellene bontani;
  • födémet kellene áttörni;
  • tetőszerkezetet kellene módosítani;
  • több szinten kellene új vezetéket kiépíteni.

Ilyen esetekben bizonyos problémák megoldására a légbeszívó szelep lényegesen egyszerűbb beavatkozás lehet.

A döntést azonban nem az alapján érdemes meghozni, hogy melyik megoldás jár kevesebb bontással, hanem az alapján, hogy melyik biztosítja az adott csatornarendszer megfelelő működését.

Légbeszívó szelep előnyei

Megfelelően megválasztva és beépítve:

  • csökkentheti a negatív nyomás kialakulását;
  • segíthet megvédeni a szifonok vízzárját;
  • megszüntetheti a vákuum okozta bugyogást;
  • csökkentheti a vízzár megszűnéséből eredő csatornaszagot;
  • utólag is beépíthető;
  • bizonyos esetekben nagyobb bontás nélkül kialakítható;
  • kis helyen elfér.

Mikor érdemes szakembert hívni?

Ha nem egyértelmű, hogy dugulásról vagy szellőzési hibáról van-e szó, célszerű előbb feltárni a kiváltó okot.

Különösen indokolt a vizsgálat, ha:

  • több lefolyó egyszerre bugyog;
  • rendszeresen visszatér a csatornaszag;
  • a WC vízszintje változik;
  • rendszeresen eltűnik a víz a szifonokból;
  • a lefolyás is lassú;
  • korábban többször volt dugulás;
  • már van légbeszívó szelep, de a probléma továbbra is fennáll.

Légbeszívó szelep beszerelése Budapesten és Pest vármegyében

Ha csatornaszag, bugyogó lefolyó vagy szifonból eltűnő víz okoz problémát, először érdemes kideríteni, dugulás, csatornahiba vagy szellőzési probléma áll-e a háttérben.

Budapesten és Pest vármegyében vállalunk többek között:

  • lefolyó- és csatornahibák feltárását;
  • duguláselhárítást;
  • gépi csatornatisztítást;
  • kamerás csatornavizsgálatot;
  • csatornaszag okának felderítését;
  • légbeszívó szelep utólagos kialakítását, amennyiben az adott rendszerben ez megfelelő megoldást jelent.

Telefon: 06 70 160-8412

Gyakori kérdések a légbeszívó szelepről

Megszünteti a légbeszívó szelep a csatornaszagot?

Ha a csatornaszag azért jelentkezik, mert a negatív nyomás kiszívja a vizet valamelyik szifonból, a megfelelően beépített légbeszívó szelep segíthet megszüntetni a kiváltó okot.

Ha azonban a szagot például hibás tömítés, repedt vezeték vagy kiszáradt padlóösszefolyó okozza, a szelep nem oldja meg a problémát.

Miért bugyog a mosogató, amikor lehúzom a WC-t?

Az egyik lehetséges ok, hogy a rendszer nem kap elegendő levegőt, ezért az öblítéskor kialakuló nyomáskülönbség egy másik lefolyón vagy szifonon keresztül próbál kiegyenlítődni.

Részleges dugulás is okozhat hasonló jelenséget, ezért érdemes a teljes rendszert megvizsgálni.

Házilag beszerelhető a légbeszívó szelep?

Egyszerű lefolyóágaknál műszakilag megoldható lehet, de a legfontosabb kérdés nem maga a szerelés, hanem a megfelelő hely, méret és szeleptípus kiválasztása.

Hibás elhelyezésnél a szelep nem feltétlenül szünteti meg a problémát.

El lehet rejteni a falban?

Igen, de hozzáférést és megfelelő légutánpótlást kell biztosítani. Teljesen légmentesen lezárt falüregbe nem célszerű beépíteni.

Minden csatornaszag esetén szükség van rá?

Nem. A csatornaszag kialakulásának sok más oka lehet, ezért először célszerű a hibát diagnosztizálni.

Megoldja a dugulást?

Nem. A légbeszívó szelep nyomáskiegyenlítő eszköz, nem csatornatisztító berendezés.

Van különbség a vákuumszelep és a légbeszívó szelep között?

A hétköznapi szóhasználatban ugyanarra az eszközre gyakran használják a „vákuumszelep”, „lefolyó légbeszívó szelep” és az angol AAV – Air Admittance Valve – elnevezést.

A légbeszívó szelep hasznos és viszonylag egyszerű megoldás lehet olyan lefolyórendszereknél, ahol negatív nyomás miatt bugyogás, szifonleszívás vagy ebből eredő csatornaszag jelentkezik.

Nem minden csatornahibát old meg, ezért a beépítés előtt érdemes tisztázni a kiváltó okot.

Ha a probléma valóban a hiányos légutánpótlásból ered, a megfelelően méretezett és elhelyezett szelep sok esetben nagyobb bontás nélkül is jelentős javulást eredményezhet.